A szívből az artériákon keresztül távozó vér oxigénnel látja el a sejteket a testben, és szén-dioxidot vesz fel. Az emberi testben tett körútjáról a vénákban tér vissza, ahonnan a jobb oldali központon keresztül halad vissza. A szív jobb oldala a tüdőartérián keresztül pumpálja a vért a tüdőbe, ahol oxigént vesz fel, és megkezdi útját.
Vérnyomás
Ha a tüdőartériában túl magas a vérnyomás, azt pulmonális hipertóniának nevezzük. A pulmonális hipertónia megterheli a szív tökéletes oldalát, ami aztán szívelégtelenséget okozhat. A PLOS ONE online folyóirat 2018 októberében megjelent tanulmánya szerint az 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő, speciális tüdőbetegségben szenvedő egyéneknél közel háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki tüdőhipertónia, mint a tüdőproblémákkal küzdő, de cukorbetegségben nem szenvedő embereknél. A betegek 42, azaz 10,9 százalékának volt pulmonális hipertóniája. 2,95-ször nagyobb az esélye annak, hogy tüdőhipertóniája legyen, mert a nem cukorbeteg résztvevők.
- A krónikus tüdőbetegség magában foglalja a krónikus obstruktív tüdőbetegséget és az interstitiális tüdőgyulladást.
- Az emfizéma olyan állapot, amelyben az alveolusoknak nevezett apró léghólyagok, amelyekben a vér oxigént vesz fel, felpuffadnak, és nem képesek visszaalakulni normál méreteikre, ami megnehezíti a tüdő számára a vörösvértestek oxigénellátását. Ezt a problémát általában a dohányzás idézi elő.
- Interstitiális tüdőgyulladásban az alveolusok és időnként a tüdő külső burka is begyullad. A gyulladást kórokozók vagy ismeretlen okok okozhatják, és 3-5 évtized alatt halálhoz vezethet.
- Baktériumok, vírusok, gombák, füst, por és bizonyos anyagok tüdőbetegséghez vezethetnek.